A fűzfa

Kép: Pixabay

A vízpartok gyakori fái a fűzfák. Kérgük erősen repedezett. A fehér fűz levelei lándzsa alakúak, világoszöldek. Az ágak hajlékonyak. Már kora tavasszal kipattan a selymes, puha tapintású fűzfavirágzat, a barka. Ez a porzós virág. A virágok illatukkal csalogatják a méheket. A beporzásban a tavaszi szél is segít, messzire elhordja a virágport.

Képek: Pixabay

Az ártéri erdőkben élő fűzfák fája gyorsan korhad. Puha fa, jól faragható, esztergálható. 
A gyufagyártás alapanyaga.
A szívós, hajlékony fűzfavesszőkből kosarat fonnak. A fűzfakéregből gyógykészítményeket és gyógyszereket állítanak elő.

A vízparti fák sokfélék. A fehér fűz, a szomorúfűz a leggyakoribb. A kosárfonó fűz a bokorfüzesekben gyakori, A bokorfűz törzse ritkán fejlődik ki, mivel hajlékony, hosszú vesszőit állandóan vágják, ezt használják fel a kosárkötéshez. 

A nyárfa

Képek: Pixabay

A nyárfák közül hazánkban is gyakori a fehér nyár, a fekete nyár és a rezgő nyár. A nyárfabarkák hosszan csüngnek alá a fák ágairól. A terméseket fehér szőrök repítik, szinte fehér ,,hóesésbe" borítják a környéket. A madarak a puha, fehér anyagot beépítik a fészkükbe. Nagyon sok ember allergiás a nyárfatermés szöszére.